Felnőttképzés – fogalommagyarázat I.
2021. február 08.
A felnőttképző intézményekben dolgozók, a tanfolyamszervezők, az oktatók általában tisztában vannak a felnőttképzéssel kapcsolatos fogalmakkal, (pl. szakképzés, tanfolyami rendszerű, felnőttképzés, iskola, stb.), azok jelentésével, és a fogalmak közti különbségekkel. Ugyanakkor mi, akik a felnőttképzésben nap, mint nap dolgozunk, azt tapasztaljuk, hogy a jelentkezők, a felnőttképzésben részt vevők egy része nem pontosan úgy használja az egyes fogalmakat, vagy éppen mást ért alatta, mint amit a jogszabály leír, vagy a szakma általánosan elfogad. Nem baj, hiszen soha, senki nem magyarázza el a közoktatában azt, hogy pontosan ezek a fogalmak mit takarnak, mit is jelentenek. Ez a bejegyzés segíti az olvasót a felnőttképzéshez kapcsolódó fogalmak értelmezésében, mindezt azért, hogy egy nyelvet beszéljünk. 😊
Olvasási idő kb: 6 perc
A köztudatban ezek a fogalmak (szakképzés, felnőttképzés, iskola, stb.) nagymértékben keverednek és nem egyértelmű, hogy miről beszél a szakma és miről a szakértő. A szakképzés alatt – a jogszabályok alapján – az iskolarendszerű szakképzést értjük, azaz nagyon egyszerűen azt a fajta képzést, amikor a tanuló hétköznap munkaidőben az iskolapadban ül (nappali tagozat), vagy hétköznap délután, esetleg hétvégén szintén ugyanabban az iskolapadban tanul (esti, vagy levelező tagozat). Ebben az esetben tanulói jogviszonnyal rendelkezik – és minden olyan joggal és kötelezettséggel, ami ezzel a jogviszonnyal jár – , és egy szakképző intézménnyel, vagy technikummal áll kapcsolatban. Általában ezek a képzések ingyenesek, de nem minden esetben. Még ha felnőttek vesznek is részt rajta, abban az esetben is a képzések igazodnak a tanévhez, azaz vannak pl.: iskolai szünetek.
Felnőttképzés esetén a tanuló (jogszabály szerint „résztvevő”) egy felnőttképző intézménnyel áll jogviszonyban (felnőttképzési szerződéssel), amelyik a jelentkezők igényeihez igazodva (jellemzően a munkahelyi elfoglaltságokat figyelembe véve) szervezi meg a képzést. Itt az iskolarendszerhez képest rövidebb képzésekkel találkozhatnak a résztvevők, ennek az az oka elsősorban, hogy figyelembe veszik a felnőtt jelentkezők előzetes ismereteit, tudását. A szakképzéshez képest a felnőttképzőkre általában a rugalmasság, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás a jellemző, azaz igyekeznek úgy megtanítani a szakmát, hogy az a jelentkező igényeihez a leginkább igazodjon. Természetesen az elvárásokat minden esetben teljesíteni kell, azaz a tanuló helyett a tanár nem tanulhat, de minden másban igyekszik segíteni, támogatni őt.
A szak- és felnőttképzés átalakulásának eredményeképp a korábbi párhuzamos képzési rendszer (azaz az, hogy mind a szakképzésben, mind pedig a felnőttképzésben ugyanaz a szakma megszerezhető) már nem él, a szakmák egy részét kizárólag iskolarendszerben, egy szakképző intézmény (technikum) tanulójaként lehet megszerezni. Ezt a rendszer hívjuk szakmai oktatásnak, az itt megszerezhető szakmákat pedig alapszakmáknak.
A felnőttképzők szerepe ennek megfelelően átalakul, ők szakmai képzéseket folytathatnak iskolarendszeren kívül, ebbe olyan szakmák tartoznak bele, amelyek az alapszakma egy részét tartalmazzák (részszakmák), vagy annak egy magasabb szintű továbbképzését (ráépülés). Az ilyen típusú képzéseket szakképesítésnek nevezi az új jogszabály. A szakképesítések kidolgozása jelenleg folyamatban van, az https://szakkepesites.ikk.hu/ honlapon elérhetőek a már kidolgozott programkövetelmények. Ehhez tartozik még az a fontos információ is, hogy a résszakmák és ráépülések elvileg a szakképző intézmények palettáján is szerepelhetnek, amennyiben ezek az intézmények foglalkoznak felnőttképzéssel is. Tehát míg a felnőttképző intézmények kizárólag szakmai képzéseket szervezhetnek, addig a szakképző intézmények szakmai oktatást és szakmai képzéseket is bonyolíthatnak.
Felnőttképzési szerződésről abban az esetben beszélünk, ha a résztvevő a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzésben kíván részt venni. Ebben az esetben szükséges a felnőttképző intézménnyel ún. felnőttképzési szerződést kötnie. Az ilyen típusú szerződések tartalmát a törvény pontosan meghatározza. (lásd Minden, amit a felnőttképzési szerződésről tudni érdemes bejegyzés)
Tanulmányi szerződést általában munkáltatók és alkalmazottak között köttetik abból a célból, hogy részben, vagy egészben finanszírozzák a munkavállaló képzését. A tanulmányi szerződéseknek általában része egy klauzula, melyben meghatározzák azokat a visszafizetési kötelezettségeket, amelyek a tanulmányok megszakításából adódhatnak. Ugyanígy része lehet az ilyen típusú szerződéseknek az, hogy a képzés lezárását követően a munkáltató elvárja, hogy a finanszírozás fejében a munkavállaló bizonyos ideig nem mond fel, illetve ellenkező esetben a képzési díjra vonatkozóan visszafizetési kötelezettség terheli.
Mahler Balázs
felnőttképzési szakember
Becsatlakozási lehetőség OKJ tanfolyamokra
Utolsó roham az OKJ képzésekben
Visszatekintő: Mi történt a szakképzésben, felnőttképzésben 2020-ban?