Az alapfogalmak részletezését taglaló blogbejegyzésünk első részében a szakképzés-felnőttképzés, szakmai oktatás-szakmai képzés, valamint a felnőttképzési- és tanulmányi szerződés fogalmakat, dichotómákat jártuk körbe. Részletes ITT olvashatod.

Jelen bejegyzésben – maradva az felnőttképzéshez kapcsolódó alapfogalmaknál – a szakmai vizsgával, a végzettséget igazoló, különböző típusú dokumentumokkal, kompetenciákkal, modulrendszerrel foglalkozunk.

Sokszor hangzik el az, hogy „vizsgáztunk”, „vizsgázni fogunk”, de sokszor nem egyértelmű, hogy ez egy képzést lezáró szakmai vizsga, esetleg egy modulzáró vizsga, vagy valamilyen egyéb más köztes vizsga (pl. az új szakmai oktatásban bevezetésre került ágazati alapvizsga). A szakmai vizsga a valamilyen (felnőttképzésben) szakmai képzést, vagy (iskolarendszerű képzésben) szakmai oktatást lezáró vizsga, melynek sikeres teljesítésével – jellemzően – kék színű bizonyítványt kap a résztvevő.
 

Forrás: ITM, ikk.hu 

Jelenleg – párhuzamosan működik a régi OKJ-s rendszerhez kapcsolódó vizsgáztatás a felnőttképzésben 2022. december 31-ig, valamint az új, amely az iskolarendszerben 2020. szeptemberétől indult alapszakmákhoz kapcsolódóan, valamint a felnőttképzésben 2021. január 1-től kezdődően a szakmai képzések lezárásaként került bevezetésre.

Jelen blogban elsősorban az újonnan bevezetett rendszerhez kapcsolódó fogalmakat szeretnénk tisztázni, tekintettel arra, hogy a tanulni vágyók egyre gyakrabban találkozhatnak már ezzel.

A szakmai vizsga több részből állhat, ez mindig szakmáktól függ: az új jogszabály szerint a szóbeli és gyakorlati vizsgarészeket együttesen projektfeladatnak, míg az írásbeli vizsgarészt interaktív vizsgának nevezzük. Előfordulhatnak olyan szakmák, ahol csak projektfeladatot, vagy csak interaktív részből kell számot adniuk a tanulóknak, azonban a legtöbb szakma esetében ezek valamilyen kombinációjáról van szó. Olyan is gyakran előfordul, hogy egy adott szakmához több gyakorlati vizsgarész is társul, tehát könnyen előfordulhat az, hogy a szakmai vizsga négy-öt, esetenként ennél is több részből áll, melyek mindegyikét eredményesen kell teljesíteni a tanulónak annak érdekében, hogy bizonyítványt szerezhessen. Sőt, bizonyos szakmák, azon belül is bizonyos vizsgarészek esetében előfordulhat, hogy pl. a projektfeladat vizsgarész megkezdésének feltétele az interaktív vizsga sikeres teljesítése.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsga felépítése, a vizsgarészek száma, azok súlya szakmánként eltérő, melyről a központilag kiadott, a www.nive.hu oldalon elérhető Képzési és Kimeneti Követelményekből (KKK) szakmai képzések esetén a Programkövetelményekből (PK) lehet tájékozódni. A korábbi OKJ-s rendszerben ezt a dokumentumot Szakmai- és Vizsgakövetelménynek nevezték (SZVK).

A szakmai vizsgák minden esetben független vizsgabizottság előtt zajlanak. A felnőttképzésben 2021. január 1-től indítható képzések esetében a vizsgabizottság három tagú az alábbiak szerint:

1. mérési feladatokat ellátó tagja végzi a vizsgázó tudásának felmérését,
2. ellenőrzési feladatokat ellátó tagja felel a szakmai vizsga szabályszerűségéért,
3. értékelési feladatokat ellátó tagja minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját a szakmai vizsga helyszíne szerint területileg illetékes gazdasági kamara delegálja. A vizsgafelügyelő, illetve a vizsgabizottság további tagja nem lehet az, aki a vizsgázó szakmai vizsgára történő felkészítésében részt vett.

Felnőttképzésben gyakran előfordul, hogy a tanulók modulzáró vizsgát tesznek. Ezek általában egy-egy tantárgyat, vagy több tantárgyat egyszerre lezáró belső, azaz a felnőttképző intézmény által szervezett vizsgák, melyekre azért van szükség, mert a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az egyes modulok sikeres teljesítése. A modulzáró vizsgákat a központi programkövetelmények (PK) és KKK-k szabályozzák, részletes leírása pedig megtalálható a felnőttképző intézmény által összeállított képzési programban.

Viszonylag új fogalom az ágazati alapvizsga, melyet iskolarendszerű képzésben, jellemzően az első évfolyam lezárásakor tesznek a tanulók, ennek sikeres teljesítése feltétele a külső gyakorlati helyen történő képzés megkezdésének. Utóbbi azért fontos, mert a tanulókkal a cégek, intézmények munkaszerződést kötnek, tehát gyakorlati képzésük alatt is fizetést kapnak. Ilyen rendszer a felnőttképzésben nincs, azaz kizárólag iskolarendszerű képzések esetében elérhető.

Visszakanyarodva a vizsgákhoz, és a vizsgával megszerezhető dokumentumokhoz: alapvetően kétféle, ilyen jellegű irat létezik, az egyik a szakmai bizonyítvány, vagy oklevél, amely államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.

A bizonyítvány szigorú számadású dokumentum, azaz elvesztése, rongálása különösen nem ajánlott. :) Ugyanakkor ilyen esetben a vizsgaszervező intézménynél lehet igazolást kérni a bizonyítványról (de újat nem állítanak ki!).

Szintén a szakképzési törvényhez kapcsolódó újdonság a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető képesítő bizonyítvány, amely államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

A tanúsítványt általában egy általánosabb jellegű, nem szakmai képzés elvégzésével kaphat a tanuló (pl. tréning, vagy a szakmajegyzékben fel nem sorolt képzés). Tanúsítvány jár akkor is, ha a tanuló az új rendszerű felnőttképzésben egy tanfolyamot befejez, ugyanis ezzel a tanúsítvánnyal jelentkezhet valamelyik vizsgaközpontba szakmai vizsgára.

Mahler Balázs
felnőttképzési szakember

Felnőttképzés – fogalommagyarázat I.
Minden, amit az új típusú szakmai képzésekről tudni lehet és tudni érdemes
Minden, amit a felnőttképzési szerződésről tudni érdemes